Ebben a blogbejegyzésemben egy klasszikus, mégis kedvenc vőfélyversemet olvashatjátok!

Remélem tetszeni fog!

 

“Itt áll előttünk az ékes menyasszony,
hogy fehér ruhájában egy utolsót mulasson.
Táncoljon hát vele mindenki egy kurtát,
csak le ne tapossák a cipője sarkát,
mert azt a suszterek drága pénzért varrták.
Mindenki bankóval, forinttal tömje teli a markát!
Az asztal közepén áll egy üres tányér,
én kezdem a táncot, a többi még ráér.
Aki táncolni nem tud, az tőlem tanuljék,
húzd rá jó muzsikás az ifjú párért!”